Mit mondott
81 társasozó?
Csináltam egy kérdőívet egy társas-játékostárskereső ötlethez. Az volt a feltevésem, hogy a nehéz rész a partnertalálás. A 81 válasz viszont finoman elrakta ezt: a legtöbben simán leülnek idegennel is, úgyhogy a „kivel" nagyrészt megvan. Ami tényleg húzós, az inkább az, hogy összejöjjön egy megbízható, jó este.
Milyen gyakran társasozol?
Kemény mag: tízből nyolc hetente vagy gyakrabban.
Meddig mennél el egy jó alkalomért?
A fele legalább 20 km-t vállalna. A jó játék húz.
Mennyire zavar, ha valaki nem jön el?
1-5 skála. Háromnegyede a tetejére rakta. Ez a fő fájdalom.
Kipróbálnád az appot?
Vegyes, de él: nagyjából minden második igen.
Az ötlet eredetileg egy „társkereső társasozóknak" lett volna: kösse össze azt, aki játszana, azzal, akinél épp van egy szabad szék. A kérdőív viszont finoman lehűtött. A kitöltők 98 százaléka játszott már idegennel, és a legtöbben le is ülnének egy ismeretlennel egy társas-kávézóban, úgyhogy a „kivel" nagyrészt megvan.
Ami viszont tényleg zavarja őket, az a lemorzsolódás: amikor valaki jelentkezik egy estére, aztán mégsem jön el, ezt tízből heten a bosszankodós skála tetejére rakták. Meg hogy jó legyen maga az alkalom, ne egy langyos, félig összecsapott este. Szóval nem társat találni a nehéz benne, hanem összehozni egy megbízható, jó estét.
Aki játszana, talál magának társat. A nehéz rész mindig a megbízható, jó este.
Ezért kapott vegyes fogadtatást az app az eredeti formájában: nem arra a gondra ült rá, ami tényleg fáj. Nekem viszont pont ez a hasznos. Most már tudom, hogy ha ezt tovább viszem, akkor a megbízható, jó este köré kell építeni, oda, ahol tényleg szorít a cipő.
Köszönöm a 81 kitöltőnek. Külön annak a 21 embernek, aki még egy 15 perces beszélgetést is bevállalt: az adatok mögött ott vagytok ti, és ez a rész esett a legjobban. Ha téged is idegesít, amikor egy tervezett este az utolsó percben szétesik, akkor jó eséllyel egy platformon vagyunk, ezen gondolkodom tovább.